Devil is a Loser

 Mert bocs, de én jobban szeretem a Lordit, mint Lorde-t (hahah, a spellcheck ezt alá is húzta, Lordit meg nem ♥). Meg ez a cím valamelyest megint illik - ne tessék szó szerint venni, nem úgy (főleg nem ha folytatod is magadban a szöveget) xD

Ja, öh... szerencsétlennel nem tudom, mi lett x'D Random buzinak indult //nézzé' má' rá, egy ilyen hogy ne lenne buzi//, aztán színezésnél valahogy kezdett Yukinére hasonlítani... nem, nem ő az. Vagy legalábbis nem ő akart lenni xD A válla kitört, meg spárgázik, de hát na, éjjel háromkor mit akarsz má' tőlem.

 Khm. Tehát. Elnézést, ma azt hiszem értelmeset nem fogok tudni mondani, kicsit fáradt az agyam, lévén, hogy háromkor le akartam feküdni, de csak ötkor sikerült (közben leálltam rajzolni //itt fenn látható e//, meg valaki rám írt ffnet-en, hogy nem akarok-e egy Bori ficet írni - ez mind szép és jó, csak éppen ha nem tűnt fel neki, legalább másfél éve, hogy utoljára azzal foglalkoztam...), utána meg még két órát forgolódtam, kínomban leálltam tornázni, párnát fejelgetni, aztán fél hétkor már annyira világos volt, hogy befúrtam a fejem a párna alá, arra ráhúztam a takarót, és... szenvedtem ott kb öt percet, aztán rájöttem, hogy nem kapok levegőt, úgyhogy kimásztam tovább fetrengeni, így tehát reggel hét körül sikerült elaludnom. Ja, amúgy nyolckor keltem - volna, de anya volt olyan jószívű, hogy felajánlotta, hogy alhatok még egy órát, tehát végül kilenckor keltem. Yay.

Milyen jó kis kézreferencia képeket posztolok ma, nem?

 Akkor aztán nagy nehezen felöltöztem valami beiratkozáshoz megfelelő öltözetbe - ami nem melegítő, picsagatya, illetve pizsama; tehát maradt a szokásos farmer-tornacipő-ing kombó, egyedüli kivétel, hogy fehér inget vettem, azt a szegecseset, tudjátok. Meg az SnK-s nyakláncomat (fenn látható), mondom ha már új osztály, hátha valaki kiszúrja, hogy ja, amúgy itt egy animés. Aztán kocsiba ültünk, odafelé zenét hallgattam, mint mindig, a suliban meg egyből besegített egy bácsi, hogy na akkor merre, úgyhogy végül nem égettük magunkat, hogy nem találjuk a termet. Adtak egy rakat papírt, aztán kitöltöttünk egy rakat papírt, aztán odaadták a sálat, aztán elküldtek a védőnőhöz leadni egy rakat papírt, utána meg visszaküldtek a földszintre, hogy menjünk a matrózblúzért. Elég hosszú sor volt, lassan is haladt, de kivételesen egész el tudtam beszélgetni anyával, nem veszekedtünk, úgyhogy annyira nem volt vészes. Aztán mint a legvégén kiderült, a sorban mögöttem végig egy textiles csoporttárs volt, csak éppen nem ismertük fel egymást. Segond. A próbálós teremben egyébként a nő volt a kedvencem, kérdezte ki vagyok, melyik osztály, melyik szak, kipipálta, hogy fizettünk, aztán hívott próbálni, ameddig meg vettem le az ingemet, egyszerűen közölte, hogy "Te S-es méret vagy, de kezdjünk egy M-essel, aztán ha nagyon nem jó, cserélünk" :'D Ezzel enyhén meglepett, főleg, hogy azt hittem, legalább M-es a sima nem-kell-öt-évig-jónak-lennie-ennek-a-ruhának méretem is, de hát ha nem, akkor boldogság van.

Basszus, ránézek és éhes leszek, pedig ma már telezabáltam magam belőle T_T

 Mikor a beiratkozást lerendeztünk, bementünk a plázába, ahol ma harmadszorra is összefutottunk Vonékkal, de nem beszélgettünk sokáig, mindketten másik irányba mentünk. Én ott végül egy XXL-es direkt-túl-nagy fekete kötött pulcsival gyarapodtam (igen, júniusban... de hát ezer forint volt, na!), meg egy adag makival az ázsiai kajáldában... Hát, rohadt nagyot csalódtam :( Eddig sem ez volt a legjobb minőség, de hát dobozolt meg minden, nyilván nem egy conos vagy drága éttermes, de eddig még egész finom is volt - erre most nem, hogy emelték az árát, de szinte teljesen kispórolták belőle a gyömbért, komolyan alig adtak egy falatnyit is, másrészről meg a szusinak se volt éppen jó íze... .-. Pedig már annyira vártam, hogy na, ma városba megyek, eszek szusit, de asszem ezt hanyagolni is fogom, mert rohadt sokat romlott a minősége, és akkor már inkább eszek egy évben három-négyszer, ha conon vagyok vagy olyan étteremben, mert a rossz szusit nem éri meg megvenni 3: Igaz, hogy kilenc ilyen kis bigyót adnak, de akkor sem, na.

Ha van eargasm, illetve a Nightwish-fandomban Floorgasm, akkor a textilekre mit mondanak?

 Ezután voltunk egy Hádában, illetve a pláza alatti piacon (ettem egy szelet almáspitét :DD vagyis csak egy felet, a többivel már nem bírtam xD), aztán a teszkóban, utána meg mentünk anyagot venni a szoknyához. Egész egyszerűen ment - hála az égnek -, úgyhogy azt már csak varrni kell, és anyával megegyeztünk, hogy inkább valami pulcsiszerűt eszkábálunk, mert a bőrdzseki rohadt drága, varrni meg nehéz, úgyhogy marad a baseballos pulcsi fazon, barnából, szőrmegallérral, mintákkal. Szerintem ez egyszerűbb lesz. Netről rendelgetni meg nem akarok, az úgy nem buli xD

 Utána még voltunk egy Sparban meg egy Lidlben, anya fagyizni is akart, de hát a fagyizó zárva volt, úgyhogy az kimaradt. És akkor hazajöttünk, azóta meg punnyadok, illetve blogolok.

 És hogy akkor a cím miért is illik valamennyire? Van egy drágalátos barátnőm (mondjuk kezdek benne kételkedni, hogy tényleg az...), akit már emlegettem eddig is, de inkább használok rá álnevet, mielőtt megtalálja x"D Bár szerintem úgyis rá fogtok jönni, kiről van szó, de na, jobb a "tisztesség". Tehát. Vele egyébként általánosban mindenki kivételezett, mindig ő volt a legjobb mindenben, akkor is ha nem - volt már "pár" alkalom, hogy bizonyítottam, hogy én vagyok a jobb, csak hát úgy esett, hogy mindenki telibefosta. Erre beiratkozáson a papíron nem azt látom, hogy meg van csillagozva a neve? :D Meg amúgy is, elég sokszor volt róla szó tanárok között, úgyhogy ha nem a szakváltós mizéria miatt volt, akkor valaki voltigazgatóakinagyonimádta közbeszólt, hogy ja, ő tök jó, kiváló, tökéletes, etc. etc. Anya szerintem jobban felkapta rajta a vizet, engem annyira nem zavart, egyrészt, mert öt év alatt volt alkalmam hozzászokni, hogy ha nem rendezek olyan jelenetet, mint egyszer negyedikben (akkor ofő lebaszott olyanért, amit meg sem tettem, mire felálltam és elkezdtem vele kiabálni... hát, meglepődött, de nekem adott igazat :D), akkor semmi esélye, hogy belátják, hogy nekem van igazam/én vagyok a jobb - másrészt meg ismerem magamat annyira, hogy tudjam, ha valamit el akarok érni, akkor el is érem. Hát, most van célom bőven, és el is fogom érni, még ha vért izzadok is. Nem azért, hogy őt lenyomjam - úgyis tudom, hogy ha nagyon akarom, meg tudom tenni, bizonyítottam már elégszer -, egyszerűen csak azért, mert jó lenne koleszba kerülni öt év múlva, ahhoz meg kell egy átlagot produkálni x"D Szóval ja. Szabad értelmezésben illik a cím. Csak ő nem a kurvám.

A szusis meg a boltos kép Google-ből van.