2015. szeptember 21., hétfő

Vissza a kicsit sem szürke hétköznapokba

...ami még úgy sem szürke, hogy nyári contól kezdve egy rohadt napot nem pihentem a szünet végéig. Mármint azóta sem. Whatever.
 Szóval a nyár említésre méltóbb részei úgyis megtalálhatóak Dénesnél, aztán voltunk esküvőn, amiről akartam blogolni, de túl hosszú lett volna képek nélkül - amik ugyebár nem voltak csak rólam -, utána szenvedtem fél hetet papáméknál - mert ne tessék félreérteni, jó volt ez a maga módján, csak mondjuk lehet szívesebben lettem volna a többiekkel bulizás közben x) Na meg volt egy nyárzáró bulink is, amin mondjuk ott is voltam, de arról úgy érzem nem kell blogbejegyzés ahhoz, hogy emlékezzek rá x,D Szerintem örök emlék marad. Örök és túl élénk.
 Utána már sok minden nem történt a szünetben, másod- illetve harmadnaposan kínlódtunk egy sort együtt, aztán kedden már mentünk is vissza suliba. Mármint a legtöbben.
 Legnagyobb örömömre az órarendemben sok változás nem történt, az óraszám maradt, a szakmai napok is; az egyetlen ami most felbasz az a kedd: 1 közismereti - 5 rajz - 2 közismereti. Ez így. Wtf x,D És az utolsó órám egy ötven perces kémia, fingom sincs hogy hozták ezt össze
 A szakmai napon történt még annyi változás, hogy már nincs egy közismeretink sem, csak a nyolc textil (meg a többieknek a sajátjuk ofc), meg a simákon persze az órákon variáltak, mentek ki tantárgyak meg jöttek is be, de nem történt drasztikus változás, na xD A tananyagban viszont igen, az ideit kifejezetten szeretem is. Igaz éppen lakberendezéssel foglalkozunk amit babaszobákon és óvodákon kivitelezünk, aminél mondjuk kaphattunk volna hálásabb feladatot is, főleg hogy a tavalyi hiányzó anyagot kéne hozzá felhasználnunk, de összességében nekem nagyon tetszik *3* Mert az egészből egy mood board könyvecskét kéne majd csinálnunk félévre, és ez úgy feldobja az egészet. Kedvem is több van hozzá perpill :D //mondjuk eddig haladtam azzal annyit, hogy van kb öt kézzel festett lapom háttérnek... x,D//
Chopin Gyászindulója - és én ennek valamiért leírhatatlanul örülök, hogy épp ezt tanulom x,D Bár ide gondolom megint zongorakottát sikerült kitennem. Oh well.
 Ja, meg amiket sulin kívül művelek. Szóval eddig voltam heti háromszor edzésen, köztük pénteken is - ami miatt tehát a meetek kiestek, lassacskán három hónapja. Huh. Dee most történt egy olyan változás, hogy egyes egyedül szerdán kell bemennem, meg esetleg még egy másik napon, amiről egyelőre sejtelmem sincs; így teljes lelki békével tetettem át az eredetileg szerdai fuvolaórámat hétfőre. Mibe hogy hétfőn lesz a másik edzés. Amin amúgy kiderült az is, hogy nem lenne baj, hogy félévkor-évvégén szolfézsvizsgát tennék - úgy, hogy szolfézsre sem járok. Merthogy aszerint másodikos lennék, nekik délután 2 az óra; legkorábban fél háromkor végzek is x) Ja, szóval idén sem unatkozok.
 És ha már ez ilyen kis köztes poszt, akkor beszámolok arról is, hogy pénteken megfáztam, szombaton már szétégett a torkom, vasárnap szédültem és azt hittem meghalok úgy fájt a fejem - mára csak annyi maradt, hogy percenként orrot fújok. Ami már fáj. És ha nem a harmadik liter teát döntöm most magamba, akkor ma még egyet se ittam.
 Aztán időközben én eldöntöttem, hogy idén jól fogok teljesíteni suliban. Meg úgy eleve innentől kezdve, nem csak az idén x) Több oka is van, egyrészt hogy végre valahára vannak terveim az életemmel, nem is kevés (idén én még nyelvvizsgázni akartam, de legkésőbb a télen, holyshit), másrészt meg volt egy ismerősöm, aki, mint utólag kiderült, nem is kicsit húzott le - hát most, hogy lassan fél éve nem beszélek vele, valahogy sokkal jobban érzem magam :'D Tehát motiváció és életkedv ftw. Amúgy nem hallgatom éppen a Gyászindulót miközben ezt írom.
 Ezt meg csak úgy itt hagyom, mert pillanatnyi kedvencem x3
 És akkor ennek fényében szerintem a mai napról elég is ennyi, nyolc óra szenvedés után elkísértem Dorinát a könyvesboltba, aztán mivel még ma sem voltam éppen a toppon, inkább hanyagoltam az estig az utcán csövezést, és hazajöttem rögtön utána, hogy aztán egészen eddig punnyadjak. Most meg szerintem nekiállok valami szakos házit csinálni, úgyis csak jövő hétre kell, nem szorít az idő x)

2015. július 23., csütörtök

Hangya és holyshitmegkelltanulnomfekvőzni

 Szóval az egész úgy kezdődött, hogy még múlt pénteken - mielőtt elindultam volna Kiwiékhez - Shinju barátosném elhívott, hogy nem akarok-e velük menni megnézni ezen a héten a Hangyát. Persze kapva kaptam az alkalmon, hogy ezen a héten még itthon is vagyok valamennyit, mások hívtak el, meg hát na, MARVEL, úgyhogy beleegyeztem, és még akkor megbeszéltük, hogy valamikor csütörtök délelőtt lenne az ideális. Ami ugyebár mára esett, és mivel a hótt' melegben tegnap volt némi gondom az elalvással, fél kilenckor enyhén hullamód vonszoltam ki magam az ágyból. Zuhanyoztam, felöltöztem, stb-stb, aztán a háromnegyed tízes busszal mentem is be, hogy miután reményeim szerint kaptam egy jó vastag, cp-kelléknek való könyvet az antikváriusnál, 11-re oda is érjek a mozihoz. Most ez gyakorlatban úgy történt, hogy inkább a plázai Alexandrába mentem mert meleg volt és faszomsemegykiavárosba, de nem voltam ott sokat, mert rájöttem, hogy nekem könyvvásárolhatnékom van (?), szóval mégiscsak mentem az antikváriumba. Ott meg úgy nem volt semmi olyan most, szóval vissza a plázába, Inmedio, majd hátha ott. Aha, ott sem. Szóval végül a kajáldában ülve vártam a többieket és fanfictiont olvastam. Nem én lennék.
 Egyébként sikerült kicsit úgy járnom, mint tavaly Bencéékkel, hogy az egyik sráccal, akivel mentünk, egymás mellett állva vártunk, csak nem tudtuk, hogy együtt megyünk... :,D Mert arról kicsit lemaradtam, hogy Shinjuéknak kb a fél osztálya is jön, de végül is jó volt ez így, hülye mind (jó értelemben, persze.) xD Szóval egy sor szerencsétlenkedés után aztán heten mentünk fel a mozihoz, kajával-piával beültünk a leghátsó sorba, és akkor a Hangya.
Tűnt ez akármilyen szarnak, szerintem végül jó lett :D
 Hogy őszinte legyek, én nem fűztem hozzá sok reményt, eleve a koncepció olyan wtf volt, a trailer sem dobott rajta sokat, meg úgy internetszerte a Marvel legbénább szuperhőseként emlegetik, de meg kellett nézni, pont azért, mert Marvel. Aztán kellemes csalódásként ért.
 A rengeteg Bosszúállókra tett utalás nekem rohadtul bejött, bár elég sokat kellett rájuk várni (kivéve a film legelejét, ahol is Peggy, Howard és még pár ügynök ücsörög egy konferenciateremben), már kezdtem is hiányolni - aztán bevágtak egy monológot, amiben végig Tony-t szapulták. Azon kurva sokat röhögtem. Utána meg már tömegével voltak, úgyhogy több problémám nem igazán akadt. Ykno, megvolt a kötelék a filmek között, azt hiányoltam eleinte.
 Scott haverjai elképesztően nagy arcok, a családja mondjuk kicsit irritáló, de afölött szemet lehet hunyni. Mert az akció része viszont kifejezetten látványosra sikerült, és hiába tűnt komolyan vehetetlennek ez a hangya méretűre zsugorodás, igazából baromi menő eredményt hozott O.o Szóval összességében nekem bejött. Volt már jobb filmjük, az tény, de a Vasember 3-mat ez is magasan veri de ahhoz képest, amit én - meg valószínűleg a legtöbben mások is - vártam tőle, kurva nagyot alakítottak. Úgyhogy ajánlom. Könnyedebb, mint a többi, még így is, de attól még merem ajánlani.
 Miután kijöttünk, valahol leszakadtak tőlünk páran, aztán mit ad isten, megint könyvesboltoztunk, majd a melegre tekintettel átvonultunk Mekizni. Így késtem le két buszomat is, de a francot se érdekelte, jó volt a társaság x) Úgyis ráértem fél ötre hazaesni, hogy még edzés előtt át tudjak öltözni, úgyhogy négy óra magasságában csak visszaérkeztem ide, és még kockultam is egy sort, mielőtt visszaindultunk volna a városba. Csak most a másik végébe.
 Úgy hat körül majdnem elkapott minket a vihar, de sajna megúsztuk, pedig szerintem egy kis esőnek mindenki örült volna. Pláne műfüvön. Forró volt az egész. De lényegében amúgy most is jó volt, bár a n n y i r a van még hova fejlődni, hogy belegondolni is rossz... :'D Mindegy, szépen lassan. Egyszer menni fog. Addig csak élvezem, hogy legalább edzésen lefárasztanak, mert dögleni a melegben nem egy nagy foglalkozás x,d

2015. július 22., szerda

Életem első receptblogolása

 Hát gyerekek, ez a nap is eljött. Majdhogynem 16 évesen, ami enyhén ironikus, merthogy a saját szülinapi tortámat blogolom, de oh well.
 Szóval az eredeti recept az EZ volt, de nálam történt pár változtatás, mivelhogy a július vége már nem épp eperszezon (pedig hajj de szeretnék egyszer epertortát a szülinapomra...), úgyhogy leírom ezt a változatot is ;)
Na persze a gyertya az nem létszükséglet, csak hát én szülinapoztam... xD
Hozzávalók:
A tésztához:
 - 4 tojás
 - 14 dkg liszt
 - 18 dkg cukor
 - 10 dkg vaj (a mi esetünkben mondjuk valamilyen margarin volt, mert van laktózérzékeny a családban, és így ő is tudott enni belőle, de ha ez számít, egyáltalán nem lehetett érezni a különbséget, szóval csak bátran ;))
 - fél csomag sütőpor
 - 3 evőkanál víz
 - egy csipet só

A krémhez:
 - 1 tasak vaníliás pudingpor
 - 4 dl tej
 - 25 dkg mascarpone
 - 6 evőkanál cukor (nálam ez öt lett, de én így is sokalltam x) ízre annyira nem lehetett érezni, de szerintem egészen nyugodtan lehet ez kevesebb is)

 Illetve nekem alapra ízesített epres gyümölcskocsonyaporom volt, szóval én azt használtam, abba már nem öntözgettünk semmit :) Plusz még ugye a gyümölcs, ami eredetileg eper volt, én helyette barackot tettem rá.

Elkészítés:
 Sima piskótatészta, hogy őszinte legyek, szóval a hozzávalókat egy tálban habosra keverjük (lö botmixer előnyei... x)), aztán a vajazott-lisztezett tortaformába öntjük, majd 180 C°-on kb 25 percig sütjük. És ha olyan retek a sütőtök, mint a miénk, hogy hátrafelé lejt, valamikor menet közben meg is forgatjuk, mert az enyémen is lett egy fantasztikus pukli, amit aztán fedhettem el a krémmel... xD
 A pudingkészítést szerintem nem kell részleteznem, a port elkeverjük a tejjel és cukorral, majd folyamatosan kevergetve kifőzzük, aztán hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, és elkeverjük a mascarponéval.
 Közben a zacskón levő leírás alapján elkészítjük a zselét/kocsonyát is, és amíg hűl, a nagyjából kihűlt tészta tetején elkenjük a kész krémet, és tetszés szerint díszítjük a választott gyümölccsel. Utána pedig ráöntjük a még folyós kocsonyát, aztán mehet is a hűtőbe az egész, hogy pár óra múlva ki lehessen szedni a tortaformából, és már ehetjük is :D

 Egyébként kifejezetten büszke vagyok rá, nem hogy életem első tortája és még finom is lett, de a közepére teljesen véletlenül sikerült alkotnom egy rózsát x,D Barackból, igen. Szóval itt van még pár kép, amin jobban látszik :P
 Kifejezetten előnyös tortaszelfi, mert ami képet anya csinált fényképezővel és vakuval öt perccel azután, hogy izzadtan hazaestem a városból, valahogy még ennél is felvállalhatatlanabb... xD Na meg művészi kép a gyertyáról. És fázisképek, mert azokon látszik a rózsa.

 És csak hogy megemlítsem, nem ma van a szülinapom, de mivel aznap a drága idióta bátyámnál baszom a rezet, addig meg már nem sokat leszek itthon, úgy döntöttünk, hogy megtartjuk ma. Úgyhogy az ajándékok nagy részét meg is kaptam mellé, ami egy rakás étcsoki volt, egy napszemüveg mert azom nem volt (és amit én választottam anyával... xD), egy nyaklánc és egy gyűrű, amik amúgy baromira passzolnak egymáshoz, úgyhogy most van minek örülnöm :D
 Meg mellesleg délután Nichie-vel találkoztam, mert még múlthéten megdumáltuk, hogy ma csapunk egy mini szülinapi bulit, amiből aztán egy mekizés lett, utána egy nagyon rövid Bregyózással, merthogy egy kurva pulya minden áron arra akart felmenni a játszótéren, amire mi is (utána pedig hazafelé sikeresen arcon locsoltuk magunkat az ivókúttal... mindketten x,d), majd útközben ettünk egy-egy muffint ünneplés gyanánt a Dafinában, és a busz előtti egy órácskát elbasztuk valahol a belvárosban. Megpróbált kitanítgatni k-popból... hát, addig eljutottunk, hogy létezik EXO-K és EXO-M. Nekem ez is új.
 Ja, meg ha már a város. Újabb remek tömegközlekedési tapasztalat: amikor már a faluban le akar robbanni a busz, ne is reménykedj benne, hogy később nem fog. Három sarokra a buszpályaudvartól, egy bazinagy kereszteződés közepén ma olyan jól lefulladt, hogy inkább leszálltunk és besétáltunk. Vicces volt x)
 Amúgy este, mikor a tortát zabáltuk, anyum csak pislogott nagyokat, milyen jó lett a piskótám... akkor derült ki, hogy azt elvileg nehéz sütni, én meg minden gond nélkül odavágtam egyet x,D Talán cukrásznak kéne mennem...? Amúgy nem, pont "ünneplés" közben beszéltük, hogy én bizony skandinavisztikára megyek, aztán utána a jogra, és meglepő módon a családnak is tetszett az ötlet O.o

2015. május 4., hétfő

Amikor három nap alatt másodszorra b*sz meg a volán

 Mert nem elég hogy szombat reggel szarrá áztam, azt megszoktam, hogy a helyközi közlekedés sosem volt fényes, szóval nem is érdekelt nagyon - de hogy a helyi is ilyen katasztrófa legyen... Bár ennek a fele szervezési hiba, de azért voltak dolgok amik után csoportosan akartuk megverni a sofőrt :,D
 Szóval úgy indult az egész, hogy hát a hétvégéjét ne vegyük el senkinek, hétköznap nem mehetünk, most meg amúgy is érettségi szünet van: akkor osztálykirándulás, első felvonás. Mert holnap még megyünk, előre félek... Csokigyárba terveztünk menni, az eredeti útbaigazítás alapján a 11-es busszal a buszpályaudvarral szembeni megállóból; ezzel már ott baj volt, hogy ha az osztálynak a fele nem a piactéri 11-es állomáshoz ment, akkor senki sem. Ezzel mondjuk gond se lett volna, ha ofő nem mondja azt, hogy hét körül már ott lesz a túloldalon, hogy biztosan odataláljunk, és ehelyett nem esik be bőven fél nyolc után. Én azért hála a jó égnek összefutottam Márkkal még a piactéren, és együtt csak megtaláltuk azt a négyfős kis csoportot az osztályból, akik szemben várták a többieket tanár híján :,D Eddig még nem is volt gond, csak hát mikor elment mellettünk egy busz, Viki közölte, hogy amúgy azzal kéne mennünk, nem a 11-essel, mert ez megy ki a gyárakig, az meg nem, de hát ofő sehol, voltunk ott az osztályból is kb hatan, sok lehetőség nem volt, vártunk tovább... Aztán mint kiderült, 11-esből is van A meg B, akkor már kezdett mindenki ideges lenni; hát még amikor a kinézett buszunk megállt valahol a Gárdonyi után, és nem ment tovább... Akkor jött a csaknem három kilométer gyaloglás a gyárig, járda hiányában úton-útszélen. Ha három kamion nem akart elbaszni akkor egy sem. Akkor jöttünk rá, hogy valószínűleg a Nagyi Titka lesz, ha valamelyikünket elüti, mert akkor már átmegy az egész osztályon, hogy ne maradjon szemtanú... x,D
Íme, az ominózus Milkáspapír... x,D Meg a szekszi tavaly nyáron poénból vett napraforgós fejpántom, mert múlt héten összebeszéltünk Fruzsival, hogy ő hippifejpánttal jön, akkor én meg virágossal. Nagyon yolok voltunk egész nap ebben x,D //meg én még papám ingében amibe ötször beleférek//
 Na de a nagy nehézségek után azért csak odaértünk, az előtérben meg beöltöztünk, mint a rohadtélet: hajháló, köpeny, cipőszutyok, kesztyű, füldugó... és ezután végre megnézhettük, hogy készül a Milka, illetve a TUC. Meg az Oreo. Végig sipákoltunk, mert egy csomó leesett a földre, felkapnunk semmit nem szabadott, és jöttek az illatok és az orrunk előtt folyt a csoki és sültek a kekszek és sdfghjkl. Már azt hittük, az egészből semmi kaja-téri előnyünk nem lesz, aztán a körbevezetés után felvittek valami konferenciaterembe (LILA SZÉKEKKEL, mindenki szakadt x,D), ahol közölték, hogy annyit eszel amennyit akarsz, de kivinni semmit nem szabad. Na akkor persze mindenki ugrott a csokira, én is benyomtam egyedül egy egész táblát, nem gondoltam hogy tudok de végül csak sikerült, el is tettem a papírját xDD
 Aztán itt kezdődött a következő jó buszos muri, ugyanis rohantunk fél óra zabálás után, hogy elérjük ugyanazt a 11-es buszt visszafelé, Enikő meg leszakadt tőlünk a megálló előtti kereszteződésnél, hogy az átlóban levő megállóhoz menjen mert ő arra tud hazamenni. Csak amikor jött szembe velünk a 11A esett le mindenkinek (a tanárral együtt.. :,D) hogy nekünk is a másik oldalon kellett volna lennünk.... szóval padról fel, futás a buszra. Ez mind szép és jó, meg az is, hogy Timiék már az ajtóban voltak, mikor a sofőr becsukta az orruk előtt és elhajtott... Peti még rá is baszott egyet az oldalára, meg vagy öten mutattunk be neki egyszerre - erre mit ad isten, nem hogy megállt volna, I-N-T-E-G-E-T-E-T-T. És elhajtott. Kész voltunk :,DD
 Szóval akkor indulhattunk tovább az Auchan-hoz, még egy-két kilométer gyaloglással, hogy majd onnan menjünk haza a 12-es busszal. Addigra már mindenki hulla volt, azon kívül, hogy a korláton ülve füves hippit játszottunk sokra nem futotta, de kurva jókat szórakoztunk egymáson x,D A buszon Fruzsival aztán kitárgyaltuk az egész nyarat, a koncertterveket meg minden hasonlót, aztán végre-valahára visszaértünk a belvárosba, és szabadulhattunk attól a dögmelegtől. Persze nem tudtuk magunkat hova tenni, legtöbbünknek emberi időben fél egykor volt busza, úgyhogy elindultunk a csokira még jégkását inni - ott futottunk össze Alexáékkal, akik közölték, hogy felhívták Enikőt, aki elmesélte, hogy ő amúgy szólt a sofőrnek, hogy várjon meg minket, de az egyszerűen közölte, hogy nem vár meg senkit, így is késésben van :,DD
 Na de nem is ez a lényeg, végül így vagy úgy, de visszaértünk a városba, és a jégkásánkkal együtt beültünk valami zenesuli udvarába a pláza mögött, eleinte csak hűsölni, aztán végül csaknem délig szórakoztunk ott szelfizéssel meg minden szarral x,D Szedtünk orgonát is, szerintünk attól szívtunk be totál a végére...
 Utána aztán átvonultunk a Mediába, és amíg Dorinára vártunk a mosdónál, Fruzsival és Naomival úgy döntöttünk, hogy szelfizünk a szemben lévő üvegben is. Aha, csak mint kiderült az valami irodára nézhetett, mert szembevilágítottak minket elemlámpával.. x,D Aztán odébb mentünk, de még utána is villogtak, folyamatosan, szóval végül feladtuk és levonultunk a lépcsőfordulóba, utána meg szétnéztünk a CD-k között, és mehettünk is buszra, szóval visszavonszoltuk magunkat a piactérre. Elköszöngettünk egymástól, aztán a halálra tömött félegyessel mindegyikünk megpróbált hazajutni, több-kevesebb sikerrel.
Nem tudom, miért hiszem azt, hogy mindenki alapjáraton beszél angolul, de... ez annyira megtetszett, meg tök igaz, szóval kitettem x,D Amúgy is kezd az Adidas nagy kedvencem lenni, úgyhogy végképp jó :P
 Én itthon persze egyből kipanaszkodtam magam anyának, aki kurva jót szórakozott az egészen - de azért legalább velem együtt szidta az ofőt :,D Akkor döglöttem itt egy-két órát, ennek a bejegyzésnek a java részét is akkor írtam meg, utána meg mehettem megint a buszra, merthogy négytől bizony ma is volt meet, bár amennyien hétfőnként szoktunk lenni, eléggé húztam a számat... De azért bementem, és egy kis huza-vona után megvártam Andrást a Vidishop mellett, úgy mentünk a plázába. Azt hittük megint ketten leszünk, de aztán hála a jó égnek beesett Kincsi meg írt Judit is, hogy kicsit késik de várjuk meg, szóval végül négyen elindultunk először teszkózni, aztán a Rózsaligetbe punnyadni, jobb híján. Mondjuk így tényleg nem is volt egy nagy buli, fáradt volt mindenki, úgyhogy a fél hetessel haza is jöttünk - aztán fáradtság ide vagy oda, én még mentem futni is x,D Pedig a tegnapi fallabdázástól //mert igen, ott is voltam, de azon kívül semmit nem csináltam egész nap, szóval gondoltam nem szánok rá egy egész bejegyzést, pedig kurva jó *-*// fáj az egész derekam, olyan vagyok mint egy reumás öregnéni, se ülni se állni nem tudok, de ha eldöntöttem hogy futni fogok, akkor én futni fogok. Na.

2015. május 2., szombat

Ballagások egész nap

 Amikor hatkor kelsz csak azért, hogy beérj a városba 7:20-ra mert a fél osztályod már akkor ott van és mászkálni akartok egyet ballagás előtt, aztán rájössz, hogy szombat van és kurvára de nincsen 6:55-ös busz, szóval végül mehetsz a 7:47-esre amiről tudod még általános iskolás korodból hogy rohadt tömött, MINDIG, és most sem férsz rá fel, mire a sofőr közli, hogy pár perc múlva jön egy másik busz, amit úgy döntesz, megvársz odakint, hiszen csak pár perc, addig kit érdekel a szakadó eső; csak aztán ebből a pár percből fél óra lesz és már szarrá ázol mikor 8:15 felé elhúz az orrod előtt egy üres busz a város irányából, mert AZ volt az a pár perc múlva érkező másik járat - na, akkor már tudod hogy a délelőttöd el van baszva.
 Hát még amikor nagy nehezen beesel a suliba 9:30-ra, ahogy kérték, a hajadból csöpögő vízzel mert a buszmegállóban tényleg szarrá áztál, aztán pár perccel később bemondják a hangosba, hogy akkor kezdődik az utolsó osztályfőnöki óra a végzősöknek, és valaki méltóztat odavánszorogni és közölni, hogy akkor majd 11-kor kell csak sorfalat állni, de még nem tudják bent lesz-e vagy odakint az egyre jobban szakadó esőben... akkor már simán csak szenvedsz. Mindenki mással együtt.
 De azért a nagy nehézségek ellenére csak beálltunk sorfalnak, a Gaudeamus-t végig is énekelte szerintem a fél iskola, de a mi osztályunk legalábbis biztos; aztán amikor az avatóink sétáltak el az orrunk előtt egy pillanatra még meg is hatódtam - mire a mellettem álló osztálytársnőm félhangosan benyögte, hogy ő kurva éhes menjünk már. Ott mondjuk feladtam, magamban nyugtáztam hogy a végzőseink nagyon cukik, aztán sodródtam az árral, és rohantam is vissza a fizika előadóba a cuccaimért, mert Dorinával megbeszéltük, hogy délután mozizunk meg mászkálunk egyet a városban, és minél előbb oda akartam jutni. Egyrészt azért is, mert szombaton már a töke kivan mindenkinek az iskolával, másrészt meg mert én is éhes voltam x,D
 Szóval visszavonultunk a Piactérre, elkísértük Hédit megnézni van-e busza (közben összefutottunk a volt-osztálytársam Szandrával), aztán visszamentünk a plázába enni - onnan ő mondjuk pár perc múlva lelépett, de azért elkísért minket xD Aztán mi Dorinával beszabadultunk a C&A-ba és ha az egész boltot nem próbáltuk végig, akkor semmit sem. Éppen valamit próbálgattunk amúgy a fülkében, amikor Niki (Nichie-Niki x3) felhívott, hogy hát ők éppen a városba terveznek jönni Borcival, nincs-e kedvem találkozni. Nekem meg persze, hogy volt, úgyhogy végül becsapódtak hozzánk mozizni //A pláza ászát néztük, bár szerintem nem volt akkora szám :( vicces volt meg minden, de azt hittem jobb lesz x,D//, aztán átmentünk a mekibe, ahol a mosdóba beszabadulva egyből elkapott valami debil röhögőroham, ami egészen addig a fél óráig kitartott, amíg ezután az ajtó mellett dekkoltunk és mindenen szakadtunk, totál ok nélkül x,D (ott születtek ilyenek, hogy Borci tsundere, Niki himedere, akkor én meg leszek derelye...)
Borcival már ott eldöntöttük, hogy oda akarunk költözni.. *3* Engem nem érdekel ha rohadt drága a fekvése miatt, de összeszedem rá, én itt akarok lakni! :(
Ezt meg a Fekvő Katona mellett találtuk a kapu alatt... no comment x,D
 Ezután fogtuk magunkat és átvonultunk a belvárosba, tablókat nézegettünk, meglestük Árpi bá' galériáját kintről, aztán megkerestük megint azt a kis hangulatos részt amit még Tropival találtunk anno egyik este és akkor kurva para volt de nappal nagyon kis édes *3* Igaz hogy egy jó boltot akartam először mutatni csak aztán rájöttünk hogy az bizony zárva, és utána jutott eszembe a kis "negyed", de na xD
 Aztán Nikiéknek lassan mennie kellett, szóval megint ketten maradtunk Dorinával. Még ittunk egy kólát, benéztünk pár boltba, meg ő vásárolt is - én is akartam cipőt venni de semmi hordhatót nem találtam, úgyhogy nekem ez most kimaradt -, aztán elindultunk kifelé a buszra, amikor megláttam Erika kiírását a csoportban, hogy mennének FiveXbe lazulni egy kicsit meg megünnepelni a ballagást, és tíz perccel az indulás előtt vagy negyed órányi vacakolás után végre csak felhívtam, hogy az osztályával megy-e vagy mi lesz, hogy többes számban írta de mégis a csoportba O.o Mert na, idegenekkel azért nem lett volna akkora buli, de végül kiderült, hogy nem, csak meetesek lesznek, úgyhogy az utolsó pillanatban fogtuk magunkat és visszasiettünk a plázába xD Dorina mondjuk lépett le nagyjából negyed óra múlva, nekem meg így lett két órám a következő buszig - vagyis maradtam volna én az utolsóig is, de anya hazarendelt ._.
 Hét körül fogtuk magunkat és átvonultunk a Mediához, odakint megittunk egy sört //ennyit arról hogy akkor este bebaszunk, nekem mára csak ennyi jutott x,D// aztán felmentünk, és kaptunk egy asztalt nyolcig, úgyhogy úgy voltunk, hogy játszunk ameddig tudunk. Persze itt is születtek beszólások (amikor valaki kinevezett valakit az apámnak, aztán mikor közöltem hogy én lassan indulok haza, kiakadt rám hogy "hát megcsalod apádat?!"... végül nem tudtam mit mondani csak hogy ha apámat meg tudom csalni ott már rég gondok vannak... x,D), de nem voltunk valami sokan, úgyhogy nem csaptunk egy nagy bulit. Aztán az asztalért nem igazán jöttek nyolckor, úgyhogy én léptem le egyedül, és azóta fogalmam sincs, mi van velük, de azért remélem egy darabban hazaért mindenki o-o
 Illetve itthon még sebtében nekiálltam virágokat origamizni, mert holnap anyák napja, és rohadtul semmit nem találtam ajándéknak, szóval rajz lesz meg virágok... >.<
egyszerlesznekképek.

2015. április 30., csütörtök

Gyilkos héttől az érettségi szünetig

 Azután, hogy a hétvégét végignosztalgiáztam Nikivel (alias reggel fél nyolcig Slayerst néztünk x,D), kész szenvedés volt visszazökkenni a hétköznapokba - főleg tudva, hogy három témazárónak nézek elébe a héten, amiből a mai duplázta magát, na de szépen sorban :,D
Nem értem mi értelme van ennek a redvának de biztos x,D
 Szóval hétfőn töriből terveztek íratni, én úgy tudtam, hogy az egész eddig vett középkorból, mire kiderült, hogy a hűbérrendszer az utolsó; természetesen az utána következőt tudtam a legjobban. De legalább a művtörit kiosztották, az ötös is lett, a matek az már kevésbé, bár a hármas így is jobb mint amivel számolni mertem :,D Tesin folytattuk a NetFit-es méréseket - a súlyomat bár' ne mondták volna meg (bár én azért is ráfogom hogy ez csak izom/nehéz csontozat x,D), a fekvő meg sikerült volna pont hétre, ha nem pont a tanár orra előtt esek hasra. Well, így nem jött össze. Lényeg a lényeg, a törit megírtuk hatodik órában, és én onnantól kezdve gondolni se akartam rá, osztályfőnökin meg egy volt Tópartis csajnak segítettünk a kutatásában, vagyis kitöltöttünk egy pszichológiai tesztet. Volt egy rajzos része, azon elég jókat szórakoztunk, főleg miután be kellett hogy jelöljük hogy mi bizony a művészeti osztály vagyunk, a rajzaink meg jóindulattal felértek egy oviséval... x,D
 Ezek után Dorinával és Zsanival elmentünk fagyizni az Adriába (mert az szinte mindennapos program lett amióta kinyitott O.o), útközben belefutottunk Nikibe, aztán a világháborús emlékműnél lévő fa árnyékába bedőlve úgy elbeszélgettük az időt, hogy megint sikerült elkésnem minimeetről úgy, mint a főszervezője x,D Na de miután odaverekedtük magunkat, átvonultunk a FiveXbe biliárdozni, viszont siettem is haza már a fél hetessel, mert még elég erősen fizikáznom kellett... volna, ha itthon nem találom ki, hogy én még lemegyek focizni, aztán nem állok neki fuvolázni, merthogy áttették az eheti órát keddre, én meg sehol nem álltam még a házival. Szóval 11-kor végül hullafáradtan, miután egyszer kockulás közben bealudtam, közöltem apával, hogy ezt majd holnap, már nem fog hozzá az agyam; mellesleg kb két hete rászoktam hogy emberi időben fekszek, még én is meglepődtem o-o
Jóó, amit én játszottam (szerencsétlen C dúr x,D) közel nem így nézett ki, de ez annyira menő *3*
 Kedden anyáék bevittek kocsival a fuvola miatt, úgyhogy hét körül már benn dekkoltam, még jó, hogy összefutottunk Hédivel az udvaron, úgyhogy a több mint egy órát infóig legalább együtt szenvedtük végig a másodikon a folyosón döglődve x,D Az első három óra egyébként kínszenvedés volt - vagyis azt hittem, egészen addig, amíg el nem jutottunk a rajzig. Az rosszabb volt. Sokkal. De nem csak nekem, Viki is látványosan szenvedett velem együtt, a többiek csak úgy csendben nyafogtak... de összességében a keddi rajzórából szar hangulat, szar kedv és szar rajzok születtek csak, úgyhogy megkönnyebbülés volt végre lelépni ._. Pedig mostanában egész jó óra szokott lenni :( Az mondjuk dobott a hangulaton hogy akárhányszor volt szünet, Dorinával a folyosón lógtunk és mindig elkéstünk, főleg hogy egyszer Arnoldot üldöztük utószülinapi sütivel, ő meg jól el tudta velünk beszélgetni az időt, de legalább az ezek utáni két perc jobb hangulatban telt, mint a többi.
 Órák után szaladtunk a városba, a többiek a buszra, én meg anyámhoz hogy fuvolázni menjek (bár még volt időm Frut elkísérni a piactérre x,D), aztán óra után visszavitt a suliig - én meg onnan visszasétáltam a Dafináig, hogy szerezzek valamit enni, és amíg a Bregyóba értem, vígan megkajáltam az egészet. Ott meg különösen nagy örömmel fogadtak, tekintve, hogy nálam volt labda, és másfél órával később mentem mint a többiek... x,D Viszont így, hogy hétfőn nem fizikáztam, kedden kellett, és hamar haza akartam érni akkor is - aztán Peti feldobta az ötletet, hogy focizzunk, mert két gyerek is odacsapódott, akikkel péntekenként szoktunk játszani. Focira meg még jó hogy nem mondok nemet, így történt tehát az, hogy két órát végigfutkároztam (amit nem tudtam, hogy bírok, de összejött O.o), és bár a szél kis híján felkapott minket (Juditot majdnem fellökte, ha szembe futottál vele visszafújt; az meg már semmi hogy egy pocsolyát lazán odébb tett, vagy hogy olyanokat csavart a labdán hogy amögött esett le öt méterrel ahonnan elrúgták... x,D), kurvára elvoltunk :D
Amúgy jó meccs volt, el se tudtam dönteni kinek szurkoljak, bár a végén azért csak húztam egy kicsit a számat, de lényegében örülök, bármelyiküknek örültem volna x,D
 Aztán a melegítés nélküli random két óra futás-focizásnak szerdára meg is lett az a hatása, hogy az izomláztól járni alig tudtam - ami vicces volt, tekintve, hogy aznap volt egy tesim újabb felmérésekkel, meg hogy délután futni terveztem menni. Bár összességében a reggel rosszabb volt, már amikor az első ébresztőmre keltem hajnal ötkor is síkideg voltam az első órára tett fizika tz-től... második félévben valami katasztrófa ahogy állok, úgyhogy most gőzerővel próbálok javítani, de már annyira, hogy olyan ideges vagyok előre is hogy azért nem tudok figyelni... :,D Kurva ördögi kör. De azért annyira nem sikerült szarul, mint a többi //az talán segített hogy egész kedd este azt próbálta megmagyarázni apa - miközben én szinte sírtam a tévé előtt ülve hogy nem tudom nézni a Bayern-Dortmund meccset x,D de a második félidőről már csak nem maradtam le *3* és minden amit hozzá tudok fűzni az az, hogy Robert nem normális hogy törött orral és állal játszik jövő héten :,D imádom Lewyt, de pihennie kéne :(//, úgyhogy a harmadik órára már viszonylag meg is nyugodtam - pont, mire kimehettünk ballagást próbálni a megint-csak-fel-akart-kapni szélbe sorfalat állni. Élmény. A tesit meg szerencsére megúsztam annyival, hogy a hátizmot mérték, a maradék időben meg fociztam a fiúkkal, illetve Hédiékkel röpiztünk ülve x,D
Na ez az a tipikus eset, mikor elküldöm a képet Déneséknek fészen, aztán lementem onnan és felteszem ide mert lusta vagyok a kábellel baszakodni - szóval azért ilyen szar a minősége x,D Kiwinek kicsit nagy haja lett, Dénesnek meg képen fura az álla, de majd egyszer kijavítom. Egyszer.
 Délután még megvártam Melivel a buszát, addig elfeleztünk egy pizzaszeletet, illetve debil neveket olvasgattunk a neten (meg nagyjából két percre betoppant Niki is hogy visszaszolgáltassa az előző nap nála maradt dzsekimet), aztán mindketten elindultunk a négyesre. Én hazaérve futni mentem anyával fel a hegyre, azt hittem majd' megszakadok ezzel az izomlázzal, de azért kitartóan végigcsináltam a programot :,D Meg úgy hallottam, ha az ember rádolgozik, jobb lesz tőle. Aha, nem lett. Aztán amint apa hazaért, még vele is lementünk az udvarra passzolgatni egyet, és utána elvileg nekiálltam szakra tanulni - gyakorlatilag meg fogalmam sincs mit csináltam, Dénessel webkamoztunk és közben rajzoltam, de hogy ezzel hogy ment el az egész este... x,D
 Most csütörtökön gondolkoztam rajta, hogy talán fel kéne kelnem korábban textilre tanulni; aztán rájöttem, hogy baszok az egészre, elég lesz az amit reggel át tudok nézni, úgyhogy vígan aludtam végig azt a négy órámat, ami a hajnalig tartó fanfic-olvasás után maradt. Az első dogára tényleg elég is lett (bár azt is úgy hoztam össze, hogy a kinyomtatott szöveg az orrom előtt volt az asztalon //eskü nem szándékosan, később vettem csak észre hogy mégsem takarja az asztal teteje szóval tudok puskázni... x,D// és végig paráztam hogy a tanár is észreveszi, de hál' istennek nem), aztán amikor a műhelybe való átvonulás után kiderült, hogy senkinek semmi cucca, ami mára kellett volna, a tanár bosszúból úgy döntött, írat még egyet. Na, az úgy megalapozta a hangulatot egész napra... Főleg, hogy azon kívül mindenki nekiállt a múlt órai írásvetítő fóliás vackokkal szenvedni, és délután kettő magasságában már olyan szinten nyűgös volt az egész csoport, hogy a tanárnővel egymás agyára mentünk, aki végül a fél órás hisztizésre engedett, és hazaküldött minket bő egy órával korábban, mert úgysem tudtunk mit csinálni... :,D Nem mondom, kurva jól járt mindenki, csak az a fejfájás, amivel ott hagytuk a sulit... x,D
Pedig az ilyen nagy tollasak úgy tetszenek *3* Emellé elég egy sima póló is baszki, csicsázni sem kell x,D
 Aztán úgy volt, hogy Fruval meg Dorinával ma délután megyünk fület lyukasztani, de végül nem jött össze, szóval csak plakátot loptunk a Palotain egy éppen arra járőröző rendőrautó előtt, közben Hédi tőlünk nagyjából két méterre állva fütyörészett hogy ő nem velünk van, csak hogy még kevésbé legyünk feltűnőek, benéztünk a művészboltba aztán fagyit ettünk, és indultunk is haza. Úgy volt, hogy ma is futni megyünk, de végül inkább a biciklizés mellett döntöttünk, bár nem voltam benne teljesen biztos, hogy egyáltalán felszállni tudok így rá... x,D De miután rájöttem, hogy ez teljesen más izomköteget gyilkol mint a foci, simán körbebicikliztem a falut - és ettem még egy fagyit. Hazaérve még beszélgettem apával, aztán feljöttem tovább kockulni, és fél tizenegy magasságában megint kezdek álmosodni, ami baromi szar érzés :,D

2015. március 15., vasárnap

Lánczos Kornél mögött jártunk

...mármint az iskola.
 Szóval az úgy volt, hogy kérdeztem még pénteken Nikit (Nichie-Nikit), lenne-e kedve ma találkozni, lévén, hogy szombaton színházba mentem, de miután szépen szólva elküldött a halál faszába, feladtam, és inkább szóltam a másik Nikinek, mert már volt azért kibeszélnivalóm vele is... :') Szóval miután délután varrogattam még egy kicsit itthon, a fél hármas busszal bementem a városba, és miután kicsattanó örömmel tapasztaltam, hogy az Adria már most kinyitott és egyből szereztem is egy gombóc fagyit, elindultunk valamerre sétálni.
 A Várkörúton levő felújításoknak hála azon a környéken végig tudtunk az út közepén sétálni, ami még középiskolás fejjel is elég jó mulatságnak tűnt - főleg, amikor ugyanazon a ponton mindketten hallottunk valami sípolást, de ahogy arrébb mentünk, már nem. Elszórakoztunk vele elég rendesen x,D Aztán benéztünk - az én javaslatomra, persze.. - minden útba eső játszótérre, egy hála az égnek március 15-én is nyitva tartó boltba hogy üdítőt vegyünk, utána pedig célba vettük a Lánczost, mert hogy mögötte van egy milyen menő romos épület. Itt fent vannak a képek, bár van, ami eléggé bemosódott, de a lényeg azért látszik x,D És ide TUTI, hogy elrángatom Déneséket a nyáron cp-t fotózni *3*
 A Felicitá egy esküvői ruhabolt, de Feli miatt muszáj volt fényképezni; az Apollót csakis Dénes miatt, a Kolbice meg... úgy amblokk is, de főleg minnie miatt x,D R4-gyel mindenképpen eljövünk ide! x,D
 Ezek után elindultunk vissza a városba, szépen lassan, miután végignézegettük a Holdfény kirakatát - aztán ezekbe az üzletekbe botlottunk itt fent :,D A Távirdán levő boltokat is végigcsekkoltuk, aztán beültünk a plázába, hogy elüssük az időt csak úgy a buszomig, meg hogy sajtos puffancsot együnk - ahol viszont belefutottunk Borciékba. Először még köszönni is paráztam, aztán végül csak leálltam velük beszélgetni, és kiderítettem, hogy Niki annyira nem utál, csak pipa rám, amiért állítólagosan megpróbáltam lerázni... x) Mindegy, akkor sem érdekel, majd keres ő ha akar, én feladtam ._.
 Szóval miután kb fél órát csöveztünk a plázában hazajöttünk, én itthon folytattam a varrást, meg még fuvolázni is akartam, de mire eljutottam volna addig már elég késő volt, úgyhogy ma nagyjából minden kötelességem kimaradt... x,D Most meg majdnem negyed kettő van, és nem vagyok álmos. Pedig aludni kéne.