De sok új dologba vágok bele mostanában x)
Ma reggel amúgy hála a jó égnek (Zenitnek, csak hogy megjegyezzem, mert fizikából meg föciből is kérik xD) nem kellett a mappával szenvednem, viszont Gógi kiszúrt a buszon, úgyhogy a kora reggeli megnyugtató zenehallgatásomnak lőttek, de legalább társaságom volt. A buszpályaudvaron találkoztunk Szandrával (aki Frida egyik volt osztálytársa, aki meg meetes... hú basszus a bonyolult kapcsolatok x"D) meg Vonnal, úgyhogy végül egy darabig együtt mentünk, illetve én Vonnal végig.
Foglaljuk össze röviden, mert amúgy sok érdekes nem történt a nap első felében: az első hat órát nagy szenvedések árán nem aludtam csak végig, illetve művtörin ma sem volt tanárunk, úgyhogy azon gondoltam folytatom a miliméterpapírt ábrázolóra, de aztán rövid idő után miután kifolyt a szemem feladtam, és padtársammal felezve a fülest inkább zenét hallgattunk. Végül aztán jobban is jártam így, a többiek, akiknek a betűs izéjére én azt mondtam volna, hogy tök jó, baromira le lettek cseszve, hogy ez értékelhetetlen munka meg hasonlók... velem meg a többiekkel, akik nem adtak be semmit, meg közölte a tanár, hogy reméli, tudjuk, ez már nem ötösről indul. WELL.
 |
| Igen, muszáj volt ezt a képet idetennem x"D |
Hetedik óra tesi, azt kifejezetten élveztem is, labdavezetés volt kosárból, meg egy-két gimnasztikai valami, meg futottunk pár kört, amit most meglepően jól bírtam O.o Úgyhogy büszke is voltam x) Nyolc-kilencedik óra meg röpi volt, vagyis hát ez a plusztesi valami, ami gimiseknek kötelező, engem meg konkrétan fel se írtak, mert nekem nem az. Na de azért csak maradhattam, nyolcadik órában meccs volt a többiekkel, a kilencedikben meg maradtunk velem együtt hatan, és mivel ebből öten kilencedikesek voltunk és nem igazán röpiztünk eddig, alap dolgokat gyakorolgattunk. Valljuk be, nem ártott, van ami így se megy :'D De majdcsak belejövök. Reméljük.
Ezután gyorsan összekaptam magam, de még kifelé menet láttam, hogy Niki hívott, úgyhogy mielőtt kisétáltam volna a szakadó esőbe visszahívtam - hát, kiderült hogy a CMV-s megbeszélést péntekre gondolták, amikor is ugye meet szokott lenni, és... most eléggé szarban vagyok, hogy na akkor hova is menjek. Gondoltam rá, hogy mivel akkor úgyis fél háromkor végzek, majd valameddig velük leszek, aztán estefelé megyek csak meetre, vagy esetleg viszem őket is... meglátjuk. Mindenesetre utána felhívtam anyát is, hogy akkor eljön-e értem, vagy hogy lesz, és megbeszéltük, hogy valahol a Kodó felé találkozunk. Találkoztunk is, aztán bementünk a plázába, eredetileg úszódresszt nézni, gyakorlatilag meg nekem innivalót venni (meg kókuszrudat *3*) és szörnyülködni a Hervis árain.
Ezután elsétáltunk a Szent Istvánig, ahol a wing tsun edzés volt, ami röviden és tömören rohadtul tetszett :D Baromi jó fej az edző, meg úgy az egész dolog nagyon bejövős, úgyhogy itt is tuti maradok. És meg is dicsértek hogy milyen ügyes vagyok, úgyhogy tényleg örül a fejem xD
Utána még berángattam anyát a Don Pepébe, mert akkor már öt órán át mozogtam folyamatosan és kezdtem baromi éhes lenni (főleg hogy napközben ettem két szendvicset össz-vissz), aztán kitaláltuk, hogy szétnézünk a C&A-ban - odafelé meg kiszúrtam egy baromi ismerős csajt kettő másikkal, aztán amikor leesett, hogy az Niki, egyből odarohantam megölelgetni. Levágtunk egy ilyen tipikus amerikai filmes tinilányos ugrálást (én nagyon szekszin még mindig edzőcuccban... x"D), anya ki is röhögött érte, aztán ők mentek tovább tokot nézni a kamerának, mi meg ruhákat nézegetni. El is büszkélkedtem, hogy most milyen rohadt menőnek érzem magam, hogy százezres városban belefutottam egy ismerősbe - aztán amikor ezután bementünk az Apacsba is és éppen onnan jöttünk kifelé, láss csodát, valaki utánam köszönt. Először nem is gondoltam hogy hozzám szólnak, de azért megfordultam, viszont elsőre nem láttam senki ismerőst, és csak másodjára szúrtam ki szegény Olivért, aki mint kiderült már bő egy órája a környéken mászkált, mert nem volt busza :'D Anya szerencsére elvolt - mert ő bárhol elvan, ahol vannak ékszerek meg ilyen kis biszbaszok, ott meg voltak -, úgyhogy én addig leálltam vele beszélgetni. Névről amúgy nem is ismertük egymást, csak mondta, hogy meeten látott, és akkor már gondolta ideköszön... nekem is csak látásból volt ismerős, de most már legalább tudom kicsoda x) Hazafelé anya megkérdezte amúgy, hogy ő ki volt, de miután közöltem, hogy meeten találkoztunk, nem nagyon foglalkoztatta tovább, valószínűleg elkönyvelte ugyanolyan fura alaknak, mint kb az összes többi barátomat x'D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése